Amiket jó tudni...

Külűr krónikái: A Prototipus

Trent Hawkins átlagember, dolgozik, két munka között szórakozik, utazgat az egyik bolygóról a másikra csapatával, vad űrcsatákba keveredik, tűzpárbajokat vív, ha kell pofonokat osztogat. De most olyan helyzetbe került, amelyből talán ő sem tud kikeveredni. Egy idegen bűnvezér rákényszeríti, hogy fossza ki egy ellenlábasának kincsestárát. De ezzel együtt egy régi ismerőse megbízza, hogy szerezze vissza egy új fegyver prototípusát. De erre mások is pályáznak. És mind erre három napja van.

Külűr Krónikái-A harmadik nap

Bodbar-Egy oldal novellákkal és letöltésekkel

Cacoethes Scribendi

Laura Arkanian műve

Címkék

neyy (1) rajz (2) skrudd (1) vra (1) Címkefelhő

8.fejezet: Trent Hawkins,Neyy,Erica Jade, Steven Russel és AT

2011.08.18. 08:28 Kenneth Withaker

Hawkins befejezte a sztoriját. Elmondta a Morrowos ügyet, de a Kolge-mar incidensre nem tért ki. Bár úgy látszik, hogy így is túl sokat mondott el Werdnek.

A férfi rákönyökölt az asztalra.

    Te meg vagy őrülve? – kérdezte Hawkinsot.

    Anyagilag le vagyunk égve, 45 000 dominu elég jó ár, azért, hogy kihozzam ezt az izét a Pengések táborából.

    Werd bólintott, majd megszólalt. A hangján látszott, hogy hatalmas erőfeszítések kellenek neki, hogy ne kezdjen el ordibálni.

    Mit tanítottam neked? Első lecke, ha kell improvizálj; második lecke soha ne hagyd cserbe a társad; harmadik lecke ne fogadj el küldetést attól aki a Humán Domíniumnak vagy a Vegai szövetségnek csicskásodik. Gondolom nagyon le lehetsz égve, hogy elfogadtad. – Werd hátradőlt a székében, és a bal lábát feltette az asztallapra, és összekulcsolta a kezeit a hasa előtt. – Miért jöttél el hozzám?

    Mert nem akarok berombolni a Pengések táborába, hanem tárgyalni akarok velük. – Hawkins feltartotta az ujját, és négyest mutatott velük. – Negyedik lecke: Kerüld a fölösleges vérontást.

    És ehhez kellenek az én tapasztalataim, mert régen én is egy ilyen bandával lógtam. – Bólintott magában a másik férfi. – Gondolom, hogy most már én vagyok az itteni polgárőrség vezetője, még a kapcsolataimra is szükséged van.

    Ha már így mondod.

    Werd úgy sandított Hawkinsra, mint egy vadászó nagymacska a prédájára. Hawkins állta a pillantást.

    Itt több van, mint hogy le vagy égve.

    Trent megvakarta a tarkóját. Azt hitte, hogy az évek során Ibrahim Werd legendás hatodik érzéke már kopott valamicskét.

    Na ki vele, kik azok? Valamelyik cég, a vr'ak, esetleg egy skrugg hadúr?

    Hawkins széttárta a karjait.

    Kolge-mar a neve, és egy vr'a.

    Werd beletúrt a hajába, majd újra elővett egy szivart, és meggyújtotta, majd beleszívott, és letüdőzte a füstöt.

    Csempésztél, esetleg testőrmeló vagy valami más baromság?

    Szóval felbérelt engem, hogy hozzak el hat berríliumrúdat az unokatesója, Venta-tyr kincsestárából. Elég jól fizető meló volt, hát persze, hogy ugrottam rá, és a csapatom követett. Szóval elmentünk a Vyrlaxra, megtaláltuk a titkos járatot, ahol le lehet jutni a kincsestárba, de itt megakadtam. A járat túl üres volt…

    Így tele volt elrejtett csapdákkal.

    Hawkins bólintott.

    Ezért úgy döntöttem, hogy keresek egy olyan fickót, aki ért a biztonsági rendszerek feltöréséhez, de ehhez visszakellet térni a Kalgor IV-re, de Kolge-mar gyanakvását is el akartam altatni egy kis időre, ezért egy ismerősömnél szereztem szintetikus berríliumrúdakat, és rávésettem Venta-tyr jelölését, és ezt adtam oda Kolge-marnak, de Kolge-mar rájött, és büntetésből az alkalmazottjává tett minket, és a 45 000 dominu arra kell, hogy majd kiváltassam magunkat, miután persze elhoztam a berríliumrúdakat Kolge-marnak.

    Értem, szóval jelenleg Kolge-marnak melózol, de ugyan akkor a Domíniumnak is csinálod ezt az átkozott melót, hogy aztán a fizetségből kiváltsad magad Kolge-martól. De akkor miért nem csinálod meg ezt a kalózos munkát? Odaadod a pénzt Kolge-marnak, aztán agyő! – Elhallgatott egy pillanatra. Hawkins sejtette már, hogy Werd is rájött. – Vársz valami fizetséget a rudakért ugye?

    Hawkins fáradtan bólintott.

    Te hülye vagy – válaszolta Werd. – Átvertél egy vr'a-t, és még jutalmat is vársz érte?

    Tudod milyen kiszámíthatatlanok.

    Werd a szivarja csonkját elnyomta a hamutartóba, majd ránézett Hawkinsra.

    Ez egy hülye terv, örülhetsz, ha a végén visszakapod a szabadságod.

    Akkor bejuttatsz? – kérdezte Hawkins.

    A Pengések nem olyan kalózbanda akikkel régen lógtam. A bázisuk innen harminc kilométerre van, északra. Valóságos erőd. – Werd egy gömbölyű holocomot helyezett az asztalra, és megnyomta a tetején lévő gombot, egy villanás, majd megjelent felette egy dzsinn, a fényből szőtt lény legjobban egy majomra hasonlított, egy pirosan szikrázó mellényt viselt és egy ugyanolyan színű fezt. – Keresd meg Shiwa map fájlt. – A lény tapsolt egyet, majd a következő pillanatban megjelent a Shiwa holografikus mása. Hawkins jól kivette a bolygó óriási északi kontinensét, és a déli szigetvilágot, ahol Hawkins tudomása szerint primitív törzsek élnek. Találkozott már velük, nem valami kellemes népség. – Most közelíts rá Westra City-re és környékére. – A dzsinn egy széles mozdulatot tett a kezével, mire a bolygó északi félgömbje hirtelen óriásira nőtt. Hawkins látta Westra Cityt jelképező háromszög alakú foltját, ami életesen elütött a körülötte lévő zöld rengetegtől. – Oké, most vidd északkeletre, a Corso szektorba. – A térkép villámgyorsan odafordult, egy kört mutatva, amit vastag vonal határolt a körülötte lévő dzsungel poklától. – Na ez itt a Pengések erődje, jól védhető, nehezen megközelíthető, van itt minden ami szem-szájnak ingere. Ja és a szektorban nem csak ez az egy erődjük van, tudomás van még három erődről a környező rendszerekbe, ez nem kalózbanda, hanem kalózhadsereg. Inkább örülök, hogy a vezérükkel Thadeus Prabigatal jó barátságban vagyok.

    Soha nem hallottam még ezt a nevet.

    Werd bólintott, majd újra előrehajolt. A Shiwa holografikus gömbjéből áradó fény zöldre festette Werd fejét. Hawkinsnak egy pillanatra Kolge-mar jutott róla az eszébe.

    Nem tudom honnan jött, csak annyit, hogy egy ideig zsoldosként dolgozott az evrikeknek, majd aztán a Shiwán vert tanyát, a következő pár évben pedig összehozta a kalózbandáját, majd kiszorította a többi. Most tulajdonképpen mindenben benne van a keze hajók kifosztásában, csempészetben de állítólag az őserdőben lévő gyümölcsültetvényesek között is vannak tevékenységei. De magát csak kalóznak nevezi, mondjuk ha nem lennének a vykronok, akkor az egész szektor tőle lenne most beszarva.

    Hu biztos sokat idegeskedhet a helyezése miatt.

    Werd kikapcsolta a holocomot.

    Prabigathoz elég nehéz bejutni. Hívatlanul lehetetlen, egy kisebb hadsereg kellene hozzá, de talán az is kevés lenne, mivel az erődhöz vezető út tele van aknákkal, csapdákkal és persze a kalózok őrszemeivel, akiknek a többsége tapasztalt zsoldos. És ott vannak még a berregők.

    Berregők? – Hawkins nem emlékezett ilyen ragadozóra a Shiwán.

    Igen berregők, ezek ilyen bazi nagy bogarak, a Karnaa kilencedik holdjáról. Érzékelik az elektromágneses erőtereket, és addig nem nyugszanak, míg el nem pusztítják a forrásukat, és ezt általában el is érik. Rohadt gyorsan repülnek, a harapásuk savas, bármilyen fémen képesek áthatolni a csáprágóik. Elég dühös kis rohadékok, ha arról van szó.

    Akkor hogy kerülnek a Shiwára?

    Prabigat védelmi rendszerének a része, hogy csak hátasállatokkal vagy űrhajóval lehessen megközelíteni a bunkert. – Hawkins épp megszólalt volna, de Werd felemelte a mutatóujját, ezzel belefojtva a szót. – De amint az erőd falának közelébe érsz, a falra szerelt sínágyuk másodpercek alatt egy füstölgő krátert csinálnak belőled. És még te tárgyalni akarsz Prabigatal, és itt a másik. Ha bejutnál az erődbe, és valamilyen isteni csoda folytán eljutnál Prabigat irodájába, akkor mit adnál neki a bombáért cserébe? Pénze mint a pelyva, felszerelésből a legjobbhoz jut hozzá. Te meg egy kis szerencsétlen vagy, egy rozsdás lélekvesztővel, és…

    Hawkins belenyúlt a bal nadrágzsebébe, elővette a memóriakártyát, és átnyújtotta Werdnek, aki elvette, és a szeme elé tartotta.

    Ez mi?

    Hawkins elvigyorodott, majd ránézett régi barátjára.

    Ami értékes lehet a te Thad barátod számára. – Ibrahim megnézte a kártya másik oldalát is, mint ha így próbálna meg rájönni arra, hogy mi is van rajta. – Ez egy memóriakártya, rajta a Nogura pár automatizált konvojának az útvonala.

    De azokat erős tűzfalak védik – mondta Werd, a hangjából kihallatszott a hitetlenkedés.

    Pár apró trükk, egy profi törő, és ott is van a kártyán a kért cucc.

    Werd felfüttyentett erre, majd feldobta a bal kezével a memóriakártyát, és a jobbal elkapta.

    Ez eddig senkinek sem sikerült.

    Hawkins összekulcsolta a kezeit, majd megeresztett egy félvigyort.

    Csak pár apró trükk.

    Te aztán nem aprózod el. – Werd visszaadta a memóriakártyát Hawkinsnak. – Ismerek valakit akit bejuttathat. – Werd megnyomott egy gombot az előtte lévő, félkör alakú asztali kommunikátoron.

    Igen főnök – szólalt meg hosszú idő után egy mély hang. Hawkins azonnal felismerte Giru hangját.

    Kitalálom, már megint yawashadzsúzt iszol valahol, miközben azokat az oberoni táncosokat stirölöd.

    Főnök, épp ellenőrzők.

    Felőlem akár egy vyrlaxi atrosaurusal is birkózhatsz, csak legyen bekapcsolva a komod. Keresd meg Batuit. – Werd egy gombnyomással bontotta a vonalat, majd Hawkinsra vigyorgott. – Én nem tudlak bejuttatni, mivel nem vagyok annyira nagy barátságban Prabigatal, de Batuinak ismeri a Pengések egyik alvezérét.

    Hawkins bólintott, majd a zsebébe süllyesztette a kártyát, majd megvakarta a tarkóját.

    Jó munka ez, hogy jutottál hozzá? – kérdezte a barátját, aki lassan felállt.

    Werd megvonta a vállát. Hawkins is felállt, és követte.

    Én és pár helyi műkedvelő úriember meguntuk, hogy nem mehetünk úgy végig este az utcán, hogy valaki nem akarna megkéselni. Ezért szereztem pár láda fegyvert, kerestem hozzám hasonló önkéntjelentkezőket, majd felfegyvereztem őket, és innentől járőröztünk az utcán, bementünk a kocsmákba, hogy nem volt e gond. – Werd megnyomta az íróasztalán lévő gombot, mire az ajtó kinyílt.. – Pár tulajdonos fizet, hogy védjük meg a boltját vagy a kocsmáját.

    Szóval védelmi pénzt szedsz?

    Az ajtó kitárult.

    Hát ja.


 

    Hogy váltál ilyené? – kérdezte Neyy. Russel látta, hogy a manot belemelegedett a robottal folytatott beszélgetésbe. Erica Jade pedig türelmetlenül toporog, mint egy kislány, akinek a játékával épp a kisebb testvére játszik.

    A gép nem mozdult meg, nem gesztikulált, csak ott állt. Hiába beszélt, hiába volt humora. De Russel úgy tudott csak tekintett rá, mint egy fegyvere, aminek kezei és lábai voltak.

    Válasz: A Nuestre nevű teherszállító vitt minket a Castellani rendszerbe, egy olyan küldetésre, amelyről már nincsenek meg az információim. Egy ionviharba kerültem én és tizenkét társam. Csak én maradtam működőképes állapotban, hála a visszacsatoló hálózatomnak. A pilóta meghalt, két évig sodródtam, volt bőven időm, hogy megismerjem saját programozásomat, és felmérjem magam, hogy aztán képes legyek módosítani azt.

    Szóval nincs árad?

    A gép helyett egy másik hang válaszolt:

    Nincs, de kialkudhatunk – a lépcsőn egy barna bőrű, fickó közeledett, akinek a léptei macskaszerűek voltak. Az oldalán pedig Hawkins lépdelt.

    Werd, nem veszek semmi ilyen ördöngös masinát. – Hawkins rámutatott AT-re, és Russel valahogy nagyon, de nagyon örült ennek a mondatnak. – Erica, nem tudom, hogy hogyan beszélted rá Neyyt, hogy megvegye ezt az ízét.

    Szevasz Ágyelő – mondta a Werd nevezetű férfi, majd intett a kezével.

    Csupasz képű ördög – jött a visszavágás.

    Egy szót sem szóltam – mondta Erica, majd Neyyre nézett, aki kivillantotta a bal szemfogát.

    Csak nagyon érdekes ennek a lénynek a gondolkodásmódja, talán hasznát vehetnénk – válaszolta Neyy.

    Nem vennénk hasznát – mondta Hawkins, közben végigmérte a robotot.

    Werd közéjük állt, majd feltartotta a kezét.

    Szerintem hasznát vennétek. Be akarsz jutni Corsoba? – Werd széttárta a kezeit. – Át kell jutnod Aceron. – Hawkins értetlenül nézett fel a névre. – Prabigat alvezére.

    Acero, azt jelenti, hogy kard – mondta Erica. Russel meglepetten nézett a lányra, aki csak megvonta erre a vállát.

    Kellett volna egy idegen nyelv az egyetemi felvételimhez, és én a spanyolt választottam.

    Russel bólintott, Hawkins megrántotta a vállát erre, majd Werd felé fordult:

    És miben segítene Mr. Bádogpofa abban, hogy átjussak Kard úron? – mutatott rá AT-re.

    Szerintem te is komolyan vennél egy olyan figurát, akinek a hátánál egy PHX–20-as álldogál.

    Russel ránézett a gépre. A robot feje úgy fordult a srác felé, mint egy mozgatható lövegtorony, ami épp célra állt. Ami pont Russel feje volt. Stevent a hideg kirázta a robot vörös szemeitől.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://prototype.blog.hu/api/trackback/id/tr573161947

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.