Amiket jó tudni...

Külűr krónikái: A Prototipus

Trent Hawkins átlagember, dolgozik, két munka között szórakozik, utazgat az egyik bolygóról a másikra csapatával, vad űrcsatákba keveredik, tűzpárbajokat vív, ha kell pofonokat osztogat. De most olyan helyzetbe került, amelyből talán ő sem tud kikeveredni. Egy idegen bűnvezér rákényszeríti, hogy fossza ki egy ellenlábasának kincsestárát. De ezzel együtt egy régi ismerőse megbízza, hogy szerezze vissza egy új fegyver prototípusát. De erre mások is pályáznak. És mind erre három napja van.

Külűr Krónikái-A harmadik nap

Bodbar-Egy oldal novellákkal és letöltésekkel

Cacoethes Scribendi

Laura Arkanian műve

Címkék

neyy (1) rajz (2) skrudd (1) vra (1) Címkefelhő

13 fejezet: Akhas és Hawkins

2011.09.05. 18:28 Kenneth Withaker

 Robbanás hallatszott, ami megrengette a csarnokot. Hawkinsék egyszerre kapták fel a fejüket.

    Na ez mi volt? – kérdezte Hawkins.

    Behatoltak – morogta Prabigat.

    A Domínium – mordult fel Chastar. Hawkins hallotta, ahogy a larn pisztolyának az energiaforrása életre kell. A fickó szembefordult a kalózzal. – Mégis ide csalta őket.

    Hawkins a lány elé állt, majd csak ennyit mondott.

    Kiugrottam – mondta Trent.

Újra érezte a kutakodó kezet az elméjébe.

    Igazat mondd – mondta a lány. Hawkins úgy érezte, hogy a lábai megrogynak erre a hangra.

    A mennydörgő szupernóvára húzunk el innen – mondta Prabigat, majd elindult a csarnok kijárata felé. Ahogy beléptek a csarnokból kivezető folyosóra, velük szembe három kalóz rohant. Egy kwizek, egy tirexiai és egy nagy darab katonásan rövidre nyírt hajú férfi.

    Mennyien vannak? – kérdezte Prabigat.

    Uram nem tudjuk, a fehér részen hatoltak be.

    Az istenért nem szereltetem oda kamerákat! – csattant fel Prabigat. Elindultak, a három kalóz a hátuk mögé lépett. Ahogy haladtak Hawkins észrevette, hogy a folyosóba balról egy másik csatlakozik. – Ez a bázis még a Domíniumé volt, még a háború idején. A többi részt én építettem hozzá, költségtakarékosabb volt…

    Ahogy elsiettek a mellékfolyosó bejárata mellett, hirtelen egy lövés hallatszott. A kwizek feje egyszerűen megszűnt létezni. A z emberi és a tirexiai szembefordultak a támadóval, de előbb ketté váltak. Az ember nem tudott egy lövést se leadni, mikor a gégéje egyszerűen szétrobbant. Az ember felordított, majd visszaugrott a főfolyosóra, de közben hátrakiáltott.

    Menjenek!

    Prabigat futásnak eredt. Hawkins úgy döntött, hogy is felhúzza a nyúlcipőt, szerencsére a lány is jó ötletnek tartotta. Chastar zárta a sort.


 

Akhas pillanatok alatt végigrohant a folyosón, majd kiért a másikra, ahol egy emberi férfi állt vele szemben, egy ráfogott lőfegyverrel a kezében. A sarka mögött meg mintha rohanó alakokat látott volna. A larn nem sokáig szórakozhatott. Beugrott a folyosó sarka mögé, majd lőtt.

A fickó félreugrott, pont Akhas másik sorozatának az útjába. A golyók szinte letépték a fejét.

    A hulla el se terült, de Akhas már tovább rohant. Az üldözöttjei befordult a következő folyosóra. A larn követte őket.


 

Hawkins hallotta, ahogy Chaster leadott egy lövést a pisztolyából. Megfordult, és meglátta az ellenséget. Egy fekete páncélt és az egész fejét befedő sisakot viselő alakot aki épp fedezékbe ugrott. Prabigat előrelépett, szintén előkapta az ő pisztolyát, majd tüzelt.

Kaphatnék egy fegyvert? – kérdezte Hawkins. De Prabigat hátranézett, majd ennyit mondott.

    Nem kap fegyvert. A fenébe is vigye a lányt. – Hawkinsnak nem kellett kétszer mondani, elkapta a lányt a karjánál fogva majd maga után vonszolta. – Az egyik hangárban lesz egy jármű! Csak két folyosónyira van innen.

    Mi a neved? – kérdezte.

    A vöröske ekkora már kirántotta Hawkins markából a bal karját, és a férfi után eredt.

    Alyssa – kiáltotta.

    Hawkins befordult az újabb folyosón.


 

Akhas kinézett a fedezéke mögül. A kalózok vezére egy köpcös öreg férfi és egy larn a folyósó két oldalán várták, fegyverrel a kezükben. A fejvadász tudta, hogy ha előugrik, akkor a két kalóz tűzvonalába kerül. Itt nem csinálhatja azt mint azzal a két ostobával az előbb. De erre is volt egy terve.

Kihajolt a sarok mögül, majd lőtt, és amint a larn tüzelni kezdett, ő visszaugrott, majd rohanni kezdett a mellékfolyosó felé.

    Elég gyorsan az inába szállt a bátorsága – hallotta az idősebb férfi hangját. – Gyáva, de sok gyávával találkoztam az évek során.

    Akhas beugrott a sarok mögé, majd lekuporodott.

    Szerintem a lány miatt jött – morogta a másik. A larn volt az. Akhas a falhoz lapult, majd várt. A fegyverének a csövét a mellkasához szorította. – A francért nem adtuk oda neki!

    Mert a lányt meg kell védeni!

    Az univerzum nem így működik!

    Ekkor elhallgattak, de Akhas tudta, hogy megálltak. A larn az ellenfél fejével gondolkodott, valószínűleg számításba vette, hogy Akhas kelepcét állít.

    A fejvadásznak a legjobb fegyvere mindig is a meglepetés volt. Először az ősz hajú férfi lépett be, a fegyverét maga előtt tartva, majd utána a larn.

    Akhas felugrott, becélozta a férfi hasát, és lőtt. A golyó akadálytalanul hatolt át a vékony hájrétegen, valószínűleg szétroncsolta a belső szerveket, és talán megállt a gerincben. A férfi feljajdult, míg a larn hátat fordított, és elrohant. Akhas utána eredt. Ha egy másik ritka faj két egyede találkozott volna akkor valószínűleg megörültek egymásnak. De a larn nem volt ilyen faj. Ők képesek voltak megküzdeni a saját fajtársaikkal, és ha kellett becsületből végezni velük.

    Akhas elsétált a haldokló férfi mellett, majd a larn után kiáltott.

    Hé! Adjastar lisharn moshor /Ne fussál, megtalállak/.

    A másik lény megfordult, de előtte mintha leadott volna egy üzenetet a kommunikátoráról. Nem számít, úgyis halott lesz perceken belül. Akhas levette a sisakját, ezzel felfedve arcvonásait.

    Cashtar a nevem – morogta, majd előkapta a kését, és magasra tartotta. Akhas ránézett a késre, más körülmények között szívesen eljátszadozott volna a másik larnal, de ezek nem azok voltak. Felemelte a Szellemcsinálót, és lőtt. A lövedék a nyakán érte a másik idegent, félig letépve annak fejét. De ekkora a lány és az ismeretlen férfi eltűntek.

    A larn megfordult, és odalépett a sebesült fickóhoz, akinek jobb esetben is csak percei lehettek hátra.

    Akhas leguggolt mellé, és szemügyre vette a sérülést. A kalóz hasa helyén egy óriási, vérrel teli kráter volt.

    Elég szar így meghalni – mondta. A hangja akadozott, és halk volt. – De nem fáj, csak tudom, hogy lassan elfolyik az élet.

    Akhas megcsóválta a fejét, majd a fickó arcába nézett.

    A lövedék ripityára törte a gerinced, és közben elkaszált pár belső szervet…

A fickó erre reszelősen felnevetett.

A lány miatt van. A lány miatt…nem láthatom többet Liliannt és a lányomat. – Akhas közelebb hajolt hozzá. Látszott, hogy már nem sokáig húzza. – Bár mindig is tudtam, hogy ez lesz a vége.

    Akkor mondd meg! – Akhas belenézett a férfi ködösödő szemébe. – Elkapom és megölöm a te emlékedre.

    A férfi ránézett, majd elvigyorodott.

    Thadeus Prabigat vagyok, tudod lehet, hogy egy mocskos kalóz voltam, de akkor sem csinálok segget a számból. – Akhas úgy érezte, hogy bezúza a fickó arcát. – Az a lány még csak egy gyerek!

    Az a lány nem emberi lény – förmedt rá Akhas. – Ha nem árulod el, hogy merre ment, akkor megkeresem a feleséged és a lányod, és megölöm.

    A férfi a távolba nézett. A larn tudta, hogy valószínűleg most nagy viaskodás folyik a férfi lelkében.

    Két folyosónyira van innen egy hangár. – A férfi félrenézett, majd felköhögött. – Ki… bérelt fel?

    Akhas felállt, majd arra nézett amerre a célpontja eltűnt. Elkel jutnia a hangárba.

    Úgy sem hinnéd el – a kezébe vette a pisztolyt, majd elindult, de még hátrafordult. – Akarod, hogy könnyítsek a szen…

    Hallotta ahogy a férfi pisztoly zúgva életre kell.

    Nem fogok így meghal…

    Akhas gyorsabb volt. Felemelte a pisztolyát és meghúzta a ravaszt. A golyó áthatolt a kalóz bordáin, és szétrepesztette a szívét.

    Valóban nem érdemled – morogta.

    Thadeus Prabigat az alvilágban becsületes harcos hírében állt, erre Akhasnak kellett megölnie. Elég sajnálatos veszteség volt, amiért csak is a sheldek voltak a felelősek. Akhas csupán egy fegyver volt, a megbízó karjának meghosszabbítása. Épp úgy nem volt felelős a tetteiért, mint az a pisztoly amivel elkövettek egy gyilkosságot.

    Akhas nem sokáig gondolkodott, tovább ment a nevezet irányba, maga előtt tartva a pisztolyát.


 

Hawkins és Alyssa odaértek az ajtóhoz. A lány megfordult, majd beleszagolt a levegőbe, és csak ennyit mondott.

    Itt van. – Gyönyörű arca kifejezéstelen volt. Nem volt rajta semmi érzelem.

    Ki?

    Alyssa előrelépett pár métert, és csak ennyit mondott.

    Láttam már az arcát. Tudom, hogy meg kell ölni.

    Hawkins legszívesebben megpofozta volna a lányt, de valami lehűtötte. Nem bánthatta, neki kellett megvédenie.

    Megvédenie. Ez volt a kulcsszó a helyzetre, és Hawkins csak egy valahogy tudta eredményesen megvédeni a lányt.

    Előrelépett, majd megragadta a lány karját, aki ránézett.

    Miért csinálod ezt?

    Na jó van nem tudom, hogy mit tettél velem, de még a gondolatára is szembe akarom magam köpni, hogy felpofozzalak. Megakarlak védeni, és erre egy jó módszer van, jó távol viszlek téged innen. Mondjuk egy másik galaxisba...

    Ekkor feltűnt a fekete ruhás alak a folyosón. A lány elindult volna felé, de Hawkins rácsapott az ajtó nyitó gombra, majd mire az félresiklott magával rántotta a lányt, majd rácsapott a nyitógombra, aztán beírt egy helytelen kódot, ami pillanatok alatt letiltotta az ajtót. Már csak az ajtóba becsapódó lövések hangjai hallatszottak.

    A hangár kisebb volt a többinél. Csupán pár siklószán volt – legjobban egy XXI-dik századi motorosszánra hasonlítottak, csak ezeknek nem voltak talpaik –, és egy…

    Hawkins felfüttyentett. A látvány egyszerűen felvillanyozta…

    A hangár közepén egy négykerekű, ormótlan, de masszív jármű állt, aminek a tetején egy páros sínágyú meredezett a mennyezet felé, az orrába pedig még két sínágyút, és egy rakétavetőt szereltek.

    Megfelelő – szólalt meg Alyssa. – Egy SSAU-45-ös...

    A lány elindult a jármű felé, felvett az egyik esztergapadról egy távirányítót, és megnyomott rajta egy gombot. Az SSLU-45-ös oldala felnyílt, felfedve a bent lévő műszereket.

    A járműben négy embernek volt hely. A két elülső szék a pilótáé és a navigátoré volt. Az itt lévő képernyők 360 fokos szögben mutattak képet a jármű környezetéről könnyebb irányítást téve lehetővé. A lokátorjai és szenzorjai segítségével pedig állítólag a legapróbb patkány neszezését is meghallhatta. A jobb oldali kezelőpultnál még két szék volt, itt is képernyők garmadája, itt lehetett célozni és lőni az ágyukkal.

    Az SSLU–45-öst a tengerészgyalogságnál csak Futrinkának hívták, és kiváló volt berombolni vele a frontvonal mögé.

    Hawkins gyorsan beszállt a gépbe, majd lehuppant az elülső vezetői ülésbe, közben Alyssa kötelességtudóan elfoglalta egyik bal oldali széket.

    Hawkins lenyomta a kezelőpulton lévő egyik gombot mire az ajtó lezárult.

    Ohh bébi – mondta Hawkins, majd végigsimított a szék karfáján, és elvigyorodott. Aztán aktiválta a rendszereket.

    Vezettél már ilyet? – kérdezte a lány.

    Több mint öt bevetésen nyomultam már vele. – Trent rárakta a botkormányra a kezét, és lenyomott egy gombot. A szeme sarkából látta, hogy a lány előtti műszerek is életre kelnek. Úgy látszik, hogy a lány is érti a módját.

    A hangár ajtaja középen kettényílt felfedve a mögötte lévő felfele lejtő járatot. A hátsó kamerák képén látta, hogy a fekete ruhás fickó épp ekkor lép be.

    Persze Alyssa méltó képen fogadta.


 

Akhas nagy nehezen átégette az ajtót a lángvágójával, majd berúgta. A leeső fénydarab egy hangos pendüléssel csapódott a földnek. A larn belépett, és látta, hogy egy kerekeken gördülő harci jármű épp kihúz a hangárból, de a tetején lévő sínágyuk mint egy kétfejű szörny fejei még felé fordulnak, és golyókat kezdenek okádni felé.

Akhas azonnal visszaugrott a folyosóra, majd az ajtó mellé ugrott. A fejvadász alig eszmélt, amikor kilenc kalózzal nézett farkasszemet, pontosabban a feltartott gépfegyveriekkel.

    Na Acero örülni fog. Lesz majd kit kibelezni a holnapi bulin – mondta a vezetőjük egy kwizek. Mire a többiek éktelenül felröhögtek. – Na menjünk mielőtt ide ér a ramazuri!

    Majd hátba taszította Akhast, aki kelletlenül elindult. Megtehette volna, hogy eldob egy gránátot, de ekkor ezek az amatőrök pillanatok alatt szitává lyukatják.

    Ez a helyzet. Akhas nem találta a megfelelő földi káromkodást, pedig ez a faj, igencsak tág lexikonnal rendelkezik trágárságok terén. Baszottul megalázó.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://prototype.blog.hu/api/trackback/id/tr23204664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.