Amiket jó tudni...

Külűr krónikái: A Prototipus

Trent Hawkins átlagember, dolgozik, két munka között szórakozik, utazgat az egyik bolygóról a másikra csapatával, vad űrcsatákba keveredik, tűzpárbajokat vív, ha kell pofonokat osztogat. De most olyan helyzetbe került, amelyből talán ő sem tud kikeveredni. Egy idegen bűnvezér rákényszeríti, hogy fossza ki egy ellenlábasának kincsestárát. De ezzel együtt egy régi ismerőse megbízza, hogy szerezze vissza egy új fegyver prototípusát. De erre mások is pályáznak. És mind erre három napja van.

Külűr Krónikái-A harmadik nap

Bodbar-Egy oldal novellákkal és letöltésekkel

Cacoethes Scribendi

Laura Arkanian műve

Címkék

neyy (1) rajz (2) skrudd (1) vra (1) Címkefelhő

16.fejezet: Neyy, Erica Jade és AT

2011.09.20. 07:06 Kenneth Withaker

 Erica Jade számba vette, hogy ebben az nap milyen jó dolog történt vele.

Semmi.

Egy mellékutcába rohant a társaival. A nyomukban egy falkányi éhes famacska. És a pisztolyaikban pedig egy golyó sem volt.

Felettük pedig egy tomboló légi csata.

    Ericáék befordultak egy újabb utcára. A lány látta a szeme sarkából látta, hogy a vadállatok így is követik őket. Sőt mintha kettő hiányzott volna.

    Mi a franc?

    A lány felsikított, ahogy a két szörnyeteg elé ugrott. A bal oldali felé karmolt. Jade elugrott, de a szörnyeteg karmai így is elérték. Az eredmény hat vörös sáv lett a hasán.

    A jobb oldali Neyyre vetette magát. A manot kitért a vadállat harapása elől, majd annak a jobb oldalára ugrott, elkapta a nyakát. Hangos reccsenés hangzott, ahogy a famacska csigolyái megadták magukat.

    Jade, nem törődve a hasába nyilalló fájdalommal, balra ugrott a felé rohamozó nagymacska elől. A teremtmény miután földet ért, azonnal a lány után ugrott. Neyy felordított, és oldalról neki támadt a hatalmas bestiának. A manot a vadállat nyakában landolt, átnyalábolta roppant karjaival, majd balra rántotta. Neyy, Jade elé ugrott.

    Az utca másik vége felől AT közeledett, a sarkában a többi famacska. Erica azonnal futásnak eredt, ahogy Neyy is. A lány érezte, ahogy a sebéből a hasába nyilall a fájdalom. Nem volt súlyos, szerencsére csak a húsát szántották fel a karmok.

    Erica egyre gyorsabban rohant, de a famacskáknak könnyebb volt. Ezek a vadállatok a Moras bolygóról származtak. Az ott élő hatalmas erdőkben vadásztak a zsákmányukra. Jól másztak fára, nagyokat ugrottak, és ha kellett felkapaszkodtak a sziklafalakra is.

    Bár Erica Jade ezt erős túlzásnak tartotta, de meglátta, hogy kettő már a sarkában is volt. A két dög úgy kúszott a falon, mintha csak sík földön járnának. A hármas befordult az utcára, a két falon mászó bestia a nyomukban volt. Erica látta, hogy az egyik AT felé kap, de a robot résen volt. Elkapta a bestia mancsát, majd a földre rántotta. A teremtmény azonnal felpattant, de ekkor AT az állat bal oldalára ugrott.

    A másik közben Erica és Neyy felé rohant, elrugaszkodott a falról, majd a páros elé ugrott, és felmorrant.

    Ekkor érkezett be a falka többi tagja is.

    Két tűz közé kerültek, pontosabban fogak és karmok közé.

    AT lebukott a famacska csapása elől, leguggolt, és megindított egy ütést. A fenevad álla hátrabicsaklott, majd egy hangos reccsenés, ahogy kitört a nyaka.

    Neyy és Erica közben két felé ugrottak, ahogy a bestia rájuk vetette magát, majd tovább rohantak. Az utca egy térbe torkollott. Jade látta, ahogy AT a fémkarmaival felkapaszkodik a falra, óriási fémpók módjára végigrohan, majd egy nagy ugrással elvált tőle, és pont a hátuk mögé érkezett.

    Jade érezte, hogy már nem bírja tovább szússzal. Régen még a testnevelésórákon, amikor nem az volt a legnagyobb gondja, hogy hogyan jusson be egy jól körzött helyre, köröket vert rá a gyengébb fiúkra és a többi csajra. A labdajátékokban is mindig ő volt az ász, de azokban a játékokban akik csak üldözték őt, a labdát akarták, és nem őt felfalni.

    Hamar kiértek a térre. Pár barakk határolta. A távolból lövések hangjai hallatszottak, és még valami. Berregés. Erica ledermedt, ahogy a szemközti mellékutcára nézett, amely egy másik térre vezetett. Erica látta, hogy a téren egy félrefordult terepjáró volt, amin keselyűként hatalmas, cserebogárra hasonlító, sárga-fekete csíkos bogarak marakodtak.

    Erica rosszul lett a látványtól. Ahogy a csáprágóikkal vadul tépkedik a járművet, ahogy őrült sebességgel verdesnek hártyás szárnyaikkal, és össze-vissza repkedtek.

Berregők.

Csupán egy út volt, és az a tér. Ericáék átrohantak rajta, a famacskák pedig utánuk. A berregők, amint észrevették őket, azonnal feléjük kezdtek el repülni, de Neyy felkiáltott.

    FÉLRE!

    Egyszerre vetődtek balra. Erica az oldalára esett

    Erica lassan feltápászkodott, majd csata felé nézett.

    A bogarak csáprágói a nagymacskák fogai és karmai ellen. A tér tele lett széttépett bogarakkal, és elharapott torkú nagymacskákkal.

    AT odalépett, majd megvizsgálta a famacska karmolásait.

    Megjegyzés: Még jó, hogy épp időben tért ki a ragadozó támadása elől. Ha a karmai előbb csapnak le, akkor maradandó károsodásokat okozhattak volna a belső szerveiben.

    Neyy közben megindult a tér bal oldalán lévő sikátor bejárata felé.

    Majd a Renegáton kifertőtlenítem – mondta.

    Erica és AT követte. Hamar kiértek egy nagyobb utcára. Neyy elővette a kommunikátorát, majd megszólalt.

    Hawkins itt vagyunk a megadott koordinátákon – mondta.

    Erica egy pillanatra megijedt, hogy a készülékből csak statikus zörej hallatszott. Közben észrevette, hogy már kevés űrhajó van az égen, és elszórtan hallatszott a fegyverek és robbanások hangja.

A csatának úgy látszott, hogy megvolt a végeredménye.

    Hawkins, mérd be a koordinátáinkat – mondta Neyy, mire egy halk hang hallatszott a szerkezetből.

    Itt vagyok tőletek két saroknyira, délre.

    Neyy bólintott, majd elindult, de még beleszólt a kommunikátorba.

    Félúton találkozunk.

    Ahogy haladtak Jade észrevett az egyik utcában egy lángoló harckocsit, ami döglött bogárként feküdt az oldalán, és pár szitává lőtt testet, amiken a kalózok egyenruhája volt.

    Befordultak egy újabb utcára, Jade fülét egy motor zúgása ütötte meg. Az utca végéből egy négy kerekű, vaskos jármű közeledett, a tetején két pár sínágyúval, amik szüntelenül forogtak, fürkészve az utcát.

    Erica futni akart, de Neyy elkapta a vállát. A harckocsi megállt előttük, az oldala félrecsúszott, és egy ismerős alak kandikált ki.

    Uhh elég rosszul néztek ki – mondta Hawkins. Erica látta, hogy a férfi haja kicsit csapzott volt, az arca pedig piszkos és nyúzott. Kegyetlen dolgokon mehetett át, de a csapatból ezt szinte mindenkiről el lehetett volna mondani.

    Erica látta, hogy a jármű belsejében, az egyik oldalsó konzolnál egy vörös hajú lány üldögélt és figyelte a képernyőt, majd megfordult, és végigmérte őket.

    Jade úgy érezte, hogy ez a pillantást a velejéig hatol.

    Hawkins, késtél megint – mondta Neyy.

    Erica azonnal benyomakodott a járműbe, és leült az egyik oldalsó székbe, minél távolabb a vöröskétől.

    Alyssa – mutatta be Hawkins. – Erica Jade.

    Neyy letette magát a Hawkins melletti székbe, majd odaszólt.

    Van egy kis gond Hawkins. A szenzorok egy hajót érzékelnek – lenyomott pár gombot, aztán Hawkins fele fordult. – Emlékszel a Worrutai csatára?

    Próbálom kiverni a fejemből. – Hawkins előretolta a gázkart, a jármű motorja felbrummogott. A jármű belseje megremegett, ahogy Hawkins nagyobb sebességre kapcsolt.

    Rakéta! – kiáltotta az Alyssa nevű lány. Hawkins balra rántotta a kormányt. Egy robbanás hallatszott, majd a páncélos belseje megrázkódott a lökéshullámtól.

    Alyssa vadul kezdte el nyomogatni a gombokat, mire a Futrinka viszonozta a tűzet…

    Ja igen, Prabigatot megölte egy fejvadász, és most ránk vadászik!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://prototype.blog.hu/api/trackback/id/tr313240071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.