Amiket jó tudni...

Külűr krónikái: A Prototipus

Trent Hawkins átlagember, dolgozik, két munka között szórakozik, utazgat az egyik bolygóról a másikra csapatával, vad űrcsatákba keveredik, tűzpárbajokat vív, ha kell pofonokat osztogat. De most olyan helyzetbe került, amelyből talán ő sem tud kikeveredni. Egy idegen bűnvezér rákényszeríti, hogy fossza ki egy ellenlábasának kincsestárát. De ezzel együtt egy régi ismerőse megbízza, hogy szerezze vissza egy új fegyver prototípusát. De erre mások is pályáznak. És mind erre három napja van.

Külűr Krónikái-A harmadik nap

Bodbar-Egy oldal novellákkal és letöltésekkel

Cacoethes Scribendi

Laura Arkanian műve

Címkék

neyy (1) rajz (2) skrudd (1) vra (1) Címkefelhő

17.fejezet: Trent Hawkins, Neyy, Erica Jade és AT

2011.09.23. 14:25 Kenneth Withaker

Akhas összeszorította a fogait, amikor látta, hogy a Futrinka kitért a rakétája elől, majd viszonozza a tűzet a tetején lévő sínágyukból. Akhas jobbra fordította a gépét, és utasította a komputert, hogy helyezzen a vetőcsőbe egy újabb rakétát. Közben felgyorsított, majd balról vetette magát a nála kétszer kisebb járműre. Felé ért, és elmosolyodott, amikor a képernyőn egy célkereszt jelent meg a Futrinka körül.

Akhas elvigyorodott, ahogy megragadta a fényből szőtt botkormányt, megnyomta a gombot…

Az érzékelői pittyegni kezdtek. Tőle jobbról,20 egységnyire három vadászgép közeledett…

Jól felfegyverzettek, gyorsak, de a larn fürgébb volt.

Visszapillantott a célkeresztre, és megnyomta volna az elsütő gombot, amikor meglátta, hogy a Futrinka ágyúi pont felé irányultak. Akhas lehúzta a Napárnyék orrát, kitérve a lövedékek elől.

A vadászgépek háromszög alakba közeledtek, a két szélső megelőzte a vezérgépet, és két oldalról közelítették meg Akhas űrhajóját.

    Takarodj el a légterünkből, barom! – szólt a kommból egy érdes férfi hang. Akhas élesen jobbra kanyarodott, majd elindult kifele a városból. A larn ránézett a három dimenziós kijelzőre: a két repülőt jelképező vörös ábra egyre közelebb jött a Napárnyék 3 dimenziós modelljéhez. 5 egységgel közelebb értek, Akhas azonnal lejebb ereszkedett, majd becélozta a vadászgépet. A golyók pillanatok alatt átlyuggatták a karcsú űrhajó üzemanyag tartályát, amelyből hirtelen lángnyelvek csaptak ki, végignyalták a törzsét. A Mamba megrázkodott, előredőlt, és orral előre a földbe csapódott.

    Akhas ekkor a másik vadásszal fordította szembe a Napárnyékot, és elindult felé. A vadászgép azonnal balra fordult, és megpróbált elszáguldani a fejvadász hajója mellett. Akhas jobbra döntötte a Napárnyékot, majd az ellenfele után fordult, és tüzelt. A sínágyú lövedékei úgy égették át magukat az üzemanyag burkolatán, mint forró kés a vajon. Hidrogén egy hatalmas robbanásban enyészett el, magával rántva a repülőt is.

    Akhas újra célra tartott. Látta, hogy a másik vadászgép meredek ívben elindul a föld felé, majd a pilóta hirtelen felrántja a gép orrát, hogy a Napárnyék hasára menjen. A larn gyorsan a bal oldalára fordította, ezzel kikerült a Mamba sínágyúinak hatósugarából, de a másik gép nem tágított.

    A larn eközben rápillantott a képernyőre, és látta, hogy a Futrinka már két utcányira arébb jár. A vadászgép megint lőtt, a fegyverei szinte lángokat köptek.

    Akhas dugóhúzóba vitte a gépét, és elkezdett a bolygó felszíne felé száguldani. Az őt üldöző hajó lövései elsuhantak mellette, ahogy ide-oda cikázott. Akhasnak nem ártott a centrifugális erő, hála az erős larn fizológiának, csak egy kis hányingert érzett.

    Már csak pár méter választotta el az utcától, hirtelen felhúzta a hajója orrát, és a hátára fordította, a sínágyuk előkúsztak a burkolat alól, majd lőtt. A vadászgépnek ideje sem volt kitérni a meglepő támadás elől.

    A lövésektől szárnyaszegett madárként zuhant le az egyik barakkra.

    Akhas újra rásandított a háromdimenziós kijelzőre, még közel jártak. Közben látta, hogy újabb űrhajók indultak el, hogy megállítsák őt.

    Utánuk eredt…


 

Na szerintem lefoglalták – mondta Hawkins, közben a lányra nézett, aki továbbra is úgy nézte a fegyverkezelő konzolt mintha hozzánőtt volna, majd Erica Jade felé pillantott, aki az egyik széken kuporgott. – Majd mindent elmagyarázok.

    Neyy megnyomta a pultján az egyik gombot, amivel előhívta Corsor háromdimenziós képét, ami szerint körülbelül már csak négy utcányira voltak a város szélétől.

    Még mindig magas az interferencia – morogta Neyy. Látszott rajta, hogy hatalmas lelkierőre van szüksége ahhoz, hogy rá ne csapjon a műszerfalára. – Csupán azokat az üzeneteket fogom, amiket a városban adnak le. A kalózok most egymásra vadásznak, a város tele van berregőkkel és elszabadult famacskákkal, ja meg még az űrhajókat is kiküldték a légkörbe, hogy elkapjanak egy űrjachtot. – Hawkins felé pillantott – A haverodat, akit lent szedtél össze. Na mi is történt odalent? Lenne itt még valami.

    Neyy, Alyssa felé fordult. Hawkins pedig kifújta a levegőt. Sejtette, hogy a következő kérdés a lányról jön.

    Neyy nem fogod elhinni, de ez a lány az amiért jöttünk.

    Jade és AT egyszerre fordultak oda. A lány arcán megjelent a szokásos „Mi a kiköpött galaxismag folyik itt” kifejezés. Hawkins ezt utálta.

    Szóval a lány a fegyver? – kérdezte Neyy. A hangja olyan volt mintha egy idiótától akarná megtudni, hogy az szart e a sarokba.

    Hawkins felsóhajtott, majd jobbra rántotta a kormányt, befordulva az egyik mellékutcába.

    Megjegyzés: Elég inlogikátlan volt ez az állítása.

    A nevem HIO–11-es „Alyssa” kódnevű katona – mondta a lány gépiesen. Hawkins hátra pillantott – Humán Beszivárgó Egység.

    Erica halálra vállt arccal nézett Neyyre, majd Hawkinsra.

    Szóval ez valami genetikai szar?

    Neyy ránézett a képernyőjére.

    Jobbról – Hawkins a szeme sarkából oda pillantott, és látta, hogy Futrinkát jelképező háromdimenziós ábra felé egy ismerős űrhajó modellje közeledett. A férfi reflexszerűen jobbra rántotta a kormányt, mikor az kilőtte a rakétáját. A lökéshullám kis hiján fellökte a Futrinkát.

    Alyssa persze majdnem a poklot zúdította az űrhajóra, de az feljebb emelkedett a lövedékek útjából. Hawkins egyenesbe hozta a járművet, és felgyorsított. A holografikus kivetítőn látszott, hogy a fejvadász kecses hajója a sarkukban van. A lány tűzet nyitott rá, de az a bal oldalára fordulva kitért előle, de a sínágyúból leadott lövések éhes kígyóként nyújtóztak utána. Hawkins közben ránézett az orrba épített kamerák által közvetített képre. Látta, hogy az egyik bal oldali mellékutcából egy csapat fekete ruhás alak rohan ki, a kezükben rakétavetőket tartottak.

    Hawkins kikalkulálta a kalózok és a Futrinka közötti távolságot, majd lenyomott egy gombot. A vezérlőpult egy része félresiklott, és előugrott alóla egy botkormány, ezzel együtt a holoképernyőn megjelent egy célkereszt. Hawkins a bal kezét a kormányon tartotta, míg a jobbat a rárakta, majd megnyomta a tetején lévő gombot.

    Kattanás hallatszott, majd enyhén megremegett a padló, ahogy az orrba épített két rakétavető útra indította a halálos csomagját. A lövedékek vörösen izzó hullócsillagként suhantak át a levegőn, majd mikor becsapódtak egy- egy hatalmas lángvirág nyílt a helyükön. A robbanás az egész utcát bevilágította az utcán. Közben a fejvadász is felgyorsított, egy újabb rakétát lőtt ki, és eltáncolt a lővések elől. Hawkins rátaposott a fékre, szinte átszáguldott a robbanáson, majd balra kanyarodott. Csikorgó hang hallatszott, ahogy a Futrinka két oldala nekidörzsölődött az utcát határoló épületeknek. Trent gyorsan lenyomott pár gombot, mire megjelent a mellékutca háromdimenziós képe. Pont a felénél jártak.

    És persze a nyomukban az űrjacht. Az pillanatok alatt beérte őket, feléjük siklott. Alyssa leadott két sorozatot a sínágyukból. A hajó pont a golyó útjában állt, a lövések ereje meglökte egy kicsit. A gép a jobb oldalára fordulva tért ki a következő adag elől.

    A következő pillanatban pedig az ágyú energiaforrásának a egyre hangosabb zúgása hallatszott. Az üldözőjük újra feléjük siklott.

    Hawkins rátaposott a gázra, a válasz még hangosabb csikorgás volt. A férfi már elképzelte, ahogy a súrlódás lassan sziklákat vett.

    Azt is elképzelte, ahogy a fejvadász hajója beéri őket, majd kilő egy újabb rakétát. Tudta, hogy a lövedék átfúrja majd a burkolatot, felrobban, a lángok begyújtják a forró fém és az égő hidrogén poklává változtatják a Futrinkát.

    Legalább már nem fog fájni a fejem Kolge-mar miatt, és gyorsan megsülünk.

    A férfi a következő pillanatban felnézett. Megkell védenie Alyssát, a társait, magát…

    A szenzorok jobbról hét hajó érkezését jelezték. A taktikai letapogató azonnal azonosították: Mamba típusú vadászgépek és teknősszerű Argosz csapatszállítók. Fordított U alakban közeledő támadók szinte egyszerre nyitottak tűzet. A fejvadász űrhajója leadott pár lővést, majd megfordult és elszáguldott.

    Hawkins, úgy száguldott ki a Futrinkával a sikátorból, mintha legalábbis mágnesesen gyorsították volna fel. Villámgyorsan megfordította a tér közepén a járművet, mikor az előtte lévő utcából egy szögletes testű, a Futrinkánál kétszer nagyobb, lánctalpas robogott elő, aminek a tetején egy ágyútorony volt, ami úgy forgott jobbra-balra, mint egy vadászó őshüllőnek a feje.

    Hawkins hátratolatott, de a tank előrébb ment, ráirányítva a Futrinkára az ágyúcsövét. A háta mögül pedig két tucatnyi kalóz rohant elő, a kezükben páncélököl szerű fegyvereket tartva.

    Hawkins tudta, hogy ha nem az egyik kalóz páncéltörő lövedéke nyírja ki őket, akkor a tank fogja ezt megtenni. Neyy odafordult Hawkins felé.

    Kezd szűnni az interferencia – mondta a manot. – Öt perc és már küldhettek üzenetet.

    Hawkins bólintott.

    5 perc alatt az a tank ócskavasat csinál belőlünk. – Pittyenés hallatszott, jelezve, hogy üzenet kaptak. Neyy aktiválta a kommunikátort, és beleszólt.

    Ki az? – szólalt meg.

    Nocsak jól hallom, hogy a manot az. Gondolom ott van a közeledbe Hawkins, ha csak lapította ki valami. – a hang reszelős és mély volt. Aceroé volt

    Hawkins gondolkodás nélkül megszólalt:

    Még élek.

    Köhögés hallatszott a hangszórókból, Hawkins második hallásra jött rá, hogy Acero röhögött.

    Jó van, szépen szállj ki a konzervdobozodból, mielőtt én robbantalak ki belőle. -Trent odapillantott Neyyre, aki megrázta a fejét, majd a bal kezével egy négyest mutatott.

    Acero – szólalt meg Hawkins, próbált békülékeny hangnemet megütni. Habár tudta, hogy ez négy percre nem lesz elég. – Ott van Prabigat asztalán a memóriakártya…

    Megvan a memóriakártya – válaszolta fagyosan Acero. - Inkább azt szeretném, hogy ha kiszállnál. – Egy pillanatra elhallgatott. – Vagy nem. Azt akarom, hogy kiszállj, mert egy hamufoltot csinálok belőled.

    Hawkins megkocogtatta a műszerfalt, aztán felsóhajtott.

    Acero, veled már semmi dolgom, jobb lenne ha elengednél minket.

    Újabb röhögés volt erre a válasz, majd Acero vidám hangja.

    Na szállj ki, mert esküszöm rád robbantom.

    Neyy megvonta a vállát. Erica meg halálra vállt tekintettel figyelte, ahogy Hawkins kicsatolja magát, majd feláll a székből. Alyssa lenyomta a távirányított, mire a jármű oldala felnyílt.

    Ha nem jönnék vissza, akkor… – szólt oda Hawkins, majd meggondolta magát. – Találjatok ki valamit.

    Mit csinálsz? – kérdezte Erica. Hawkins hallotta, ahogy a lány hangja elszorult.

    Mégis mit…

    Időt nyer nekünk – vágott Hawkins szavába Alyssa. 

 A férfi legszívesebben leordította volna a lány fejét, de a szeme sarkából felnézett, majd elmosolyodott. Nem bánthatja sehogy sem a lányt, neki kell innen kivinnie.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://prototype.blog.hu/api/trackback/id/tr353251141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.