Amiket jó tudni...

Külűr krónikái: A Prototipus

Trent Hawkins átlagember, dolgozik, két munka között szórakozik, utazgat az egyik bolygóról a másikra csapatával, vad űrcsatákba keveredik, tűzpárbajokat vív, ha kell pofonokat osztogat. De most olyan helyzetbe került, amelyből talán ő sem tud kikeveredni. Egy idegen bűnvezér rákényszeríti, hogy fossza ki egy ellenlábasának kincsestárát. De ezzel együtt egy régi ismerőse megbízza, hogy szerezze vissza egy új fegyver prototípusát. De erre mások is pályáznak. És mind erre három napja van.

Külűr Krónikái-A harmadik nap

Bodbar-Egy oldal novellákkal és letöltésekkel

Cacoethes Scribendi

Laura Arkanian műve

Címkék

neyy (1) rajz (2) skrudd (1) vra (1) Címkefelhő

Epilógus

2011.10.04. 18:53 Kenneth Withaker

 Trent a villájára tűzte az utolsó húsdarabot, és belökte a szájába. Az ebédlő tágas volt. A falait kék és piros mozaikok borították, Mindkét végében egy-egy boltíves ajtó volt. Középen pedig egy hosszú faasztal volt.

Trent hálás volt, hogy itt lehetett.

    Mihez kezdesz ezután Hawkins? – kérdezte Werd, aki az asztal másik végén ült, és egy pohár piros folyadékot kortyolgatott.

    Hawkins hátradőlt a székében, és felsóhajtott.

    Elmegyek a Vyrlaxra, és megcsinálom Kolge-marnak a melóját.

    Werd bólintott. Az arcán már nem volt ott a jól ismert mosoly, hanem helyette egyfajta aggodalom ült.

    És a lánnyal?

    Trent felsóhajtott, majd felnézett a plafonra. Alyssa vagy akár hogy is hivták rendesen belekavart az egyenletbe. A Domínium tudósai valami nagyon durva dologba nyúltak, a nyomában egy fejvadász, és ha Morrow megtudja, akkor talán még nagyobb nagyobb tényezők. Gondolnia kellett Neyyre és Ericára. Ja meg Russelre is. AT-ét nem tudta hova sorolni, de értékes egy gép volt.

    Természetesen nem adom vissza a Domínium karmaiba…

    Werd lerakta a poharát. Az arca eltorzult dühében, majd az asztalra csapott.

    Russel összerezzent erre.

    Láttam a lányt, igen hasonlít egy kicsit.

    Hawkins érezte, hogy régi barátjának szavai késként hasítanak a lelkébe, olyan emlékeket és érzéseket felhozva, amiket már legalább tizenkét éve magába temetett. – de nem ő az. Annyi dolgod lenne vele, hogy átadod Morrownak, és annyi. Akit te szerettél már rég meghalt, és a halottaknak sajna nem szokás feltámadni.

    Trent előredőlt.

    Megfontolom.

    Az idősebb fickó megrázta a fejét.

    Dehogy fontolod meg.

    Hawkins tudta, hogy ezzel nem akármilyen veszélyeket vett a nyakába, de a legrövidebb út a Vyrlax és a Shiwa között a Bishop szektoron keresztül vezetett, és ki tudja, hogy Morrownak milyen szövetségesei vannak.

    A hajód fel van töltve, Hawkins. Remélem, hogy épp bőrrel keveredsz ki ebből a kalandból.

    Hawkins felállt és elindult a kijárat felé. Werd kikísérte.

    Nem tudom mit csinált veled a lány, de remélem, hogy nem fog az életedbe kerülni. - Werd még szembefordult Hawkinsal. - Ja veled küldök még egy fickót testőrnek. Ahogy láttam összemelegedett Jade-el.

    Hawkins felsóhajtott, majd ahogy látta Werd fáradt mosolyát megszólalt.

    Ugye tudod mit gondolok a robotokról…


 

A Renegát lassan kiért a Shiwa légköréből. Neyy felállt, majd elindult az ebédlő felé, ahol Hawkins elmondta a tényállást a csapatnak. Lényegre törő volt, és elmondta a veszélyeket.

Erica Jade hallgatott. A kezeivel az asztalba kapaszkodott. Az ajkai késpenge vékonyságúak lettek.

Russel tanácstalanul nézett a férfira.

Csupán AT maradt mozdulatlan.

Neyy szólalt meg először.

    És mi lesz ha Morrow tudomást szerez róla? – kérdezte Neyy.

    Hawkins megdörzsölte az állát.

    Nem mondom meg neki, azt mondom, hogy nem élte túl.

    Jade beletúrt a hajába, aztán mérgesen ránézett Trentre.

    Hawkins, nem tudom, hogy mi a szar történt veled, de ez baromság. A fejeseknek mindenhol vannak szemei és fülei. Tudom közhelynek hangzik, de ez igaz!

    Te csak tudod Erica – morogta Hawkins.

    Az lenne az egyszerű, hogy ha odaadnánk a haverodnak ezt az izét, és megkapnánk a pénzt! Emlékszel mi Kolge-mar alkalmazottai vagyunk!

    Majd megoldom – morogta Trent.

    Jade felpattant, aztán asztalra vágott.

  • Soha nem hallgatsz meg, pedig vagyok olyan okos mint te. Pedig most kellene igazán!

    Jade – Hawkins felnézett. – Szerintem jobb lenne, hogy ha bemennél a szobádba.

    A lány Neyyre nézett, de a manot lehajtotta a szemét. Erica sarkon fordult, és beviharzott a szobájába.

    Megyek tovább dolgozni a terven – mondta Russel, majd ő is felállt, és kisétált az ebédlőből. Utoljára AT távozott.

    Hawkins odalépett a konyhaszekrényhez, majd elővett egy sárga folyadékkal teli üveget. Előbb magának töltött, majd Neyynek.

    Zűrös pár napunk lesz – mondta Hawkins, majd felhajtotta az italát.

    Neyy rásandított Hawkinsra. Csupán a becsülete és az igazságérzete akadályozta meg abban, hogy ő se kezdjen el lázadni, úgy mint Jade.

    Melletted állok Hawkins.

    Trent bólintott, majd egy újabb italt töltött magának.

    Ennyivel tartozok neki – morogta.

    Van egy ősi manot közmondás – egy pillanatra csend lett, csupán a hajó hajtóműveinek duruzsolása hallatszott. – Ahhoz, hogy életet teremts, ahhoz tudnod kell az értelmét.

    Trent bólintott, majd felemelte a poharát, és koccintott a barátjával…

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://prototype.blog.hu/api/trackback/id/tr213278398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.