Trent a villájára tűzte az utolsó húsdarabot, és belökte a szájába. Az ebédlő tágas volt. A falait kék és piros mozaikok borították, Mindkét végében egy-egy boltíves ajtó volt. Középen pedig egy hosszú faasztal volt.
Trent hálás volt, hogy itt lehetett.
– Mihez kezdesz ezután Hawkins? – kérdezte Werd, aki az asztal másik végén ült, és egy pohár piros folyadékot kortyolgatott.
Hawkins hátradőlt a székében, és felsóhajtott.
– Elmegyek a Vyrlaxra, és megcsinálom Kolge-marnak a melóját.
Werd bólintott. Az arcán már nem volt ott a jól ismert mosoly, hanem helyette egyfajta aggodalom ült.
– És a lánnyal?
Trent felsóhajtott, majd felnézett a plafonra. Alyssa vagy akár hogy is hivták rendesen belekavart az egyenletbe. A Domínium tudósai valami nagyon durva dologba nyúltak, a nyomában egy fejvadász, és ha Morrow megtudja, akkor talán még nagyobb nagyobb tényezők. Gondolnia kellett Neyyre és Ericára. Ja meg Russelre is. AT-ét nem tudta hova sorolni, de értékes egy gép volt.
– Természetesen nem adom vissza a Domínium karmaiba…
Werd lerakta a poharát. Az arca eltorzult dühében, majd az asztalra csapott.
Russel összerezzent erre.
– Láttam a lányt, igen hasonlít egy kicsit.
Hawkins érezte, hogy régi barátjának szavai késként hasítanak a lelkébe, olyan emlékeket és érzéseket felhozva, amiket már legalább tizenkét éve magába temetett. – de nem ő az. Annyi dolgod lenne vele, hogy átadod Morrownak, és annyi. Akit te szerettél már rég meghalt, és a halottaknak sajna nem szokás feltámadni.
Trent előredőlt.
– Megfontolom.
Az idősebb fickó megrázta a fejét.
– Dehogy fontolod meg.
Hawkins tudta, hogy ezzel nem akármilyen veszélyeket vett a nyakába, de a legrövidebb út a Vyrlax és a Shiwa között a Bishop szektoron keresztül vezetett, és ki tudja, hogy Morrownak milyen szövetségesei vannak.
– A hajód fel van töltve, Hawkins. Remélem, hogy épp bőrrel keveredsz ki ebből a kalandból.
Hawkins felállt és elindult a kijárat felé. Werd kikísérte.
– Nem tudom mit csinált veled a lány, de remélem, hogy nem fog az életedbe kerülni. - Werd még szembefordult Hawkinsal. - Ja veled küldök még egy fickót testőrnek. Ahogy láttam összemelegedett Jade-el.
Hawkins felsóhajtott, majd ahogy látta Werd fáradt mosolyát megszólalt.
– Ugye tudod mit gondolok a robotokról…
A Renegát lassan kiért a Shiwa légköréből. Neyy felállt, majd elindult az ebédlő felé, ahol Hawkins elmondta a tényállást a csapatnak. Lényegre törő volt, és elmondta a veszélyeket.
Erica Jade hallgatott. A kezeivel az asztalba kapaszkodott. Az ajkai késpenge vékonyságúak lettek.
Russel tanácstalanul nézett a férfira.
Csupán AT maradt mozdulatlan.
Neyy szólalt meg először.
– És mi lesz ha Morrow tudomást szerez róla? – kérdezte Neyy.
Hawkins megdörzsölte az állát.
– Nem mondom meg neki, azt mondom, hogy nem élte túl.
Jade beletúrt a hajába, aztán mérgesen ránézett Trentre.
– Hawkins, nem tudom, hogy mi a szar történt veled, de ez baromság. A fejeseknek mindenhol vannak szemei és fülei. Tudom közhelynek hangzik, de ez igaz!
– Te csak tudod Erica – morogta Hawkins.
– Az lenne az egyszerű, hogy ha odaadnánk a haverodnak ezt az izét, és megkapnánk a pénzt! Emlékszel mi Kolge-mar alkalmazottai vagyunk!
– Majd megoldom – morogta Trent.
Jade felpattant, aztán asztalra vágott.
Soha nem hallgatsz meg, pedig vagyok olyan okos mint te. Pedig most kellene igazán!
– Jade – Hawkins felnézett. – Szerintem jobb lenne, hogy ha bemennél a szobádba.
A lány Neyyre nézett, de a manot lehajtotta a szemét. Erica sarkon fordult, és beviharzott a szobájába.
– Megyek tovább dolgozni a terven – mondta Russel, majd ő is felállt, és kisétált az ebédlőből. Utoljára AT távozott.
Hawkins odalépett a konyhaszekrényhez, majd elővett egy sárga folyadékkal teli üveget. Előbb magának töltött, majd Neyynek.
– Zűrös pár napunk lesz – mondta Hawkins, majd felhajtotta az italát.
Neyy rásandított Hawkinsra. Csupán a becsülete és az igazságérzete akadályozta meg abban, hogy ő se kezdjen el lázadni, úgy mint Jade.
– Melletted állok Hawkins.
Trent bólintott, majd egy újabb italt töltött magának.
– Ennyivel tartozok neki – morogta.
– Van egy ősi manot közmondás – egy pillanatra csend lett, csupán a hajó hajtóműveinek duruzsolása hallatszott. – Ahhoz, hogy életet teremts, ahhoz tudnod kell az értelmét.
Trent bólintott, majd felemelte a poharát, és koccintott a barátjával…