Amiket jó tudni...

Külűr krónikái: A Prototipus

Trent Hawkins átlagember, dolgozik, két munka között szórakozik, utazgat az egyik bolygóról a másikra csapatával, vad űrcsatákba keveredik, tűzpárbajokat vív, ha kell pofonokat osztogat. De most olyan helyzetbe került, amelyből talán ő sem tud kikeveredni. Egy idegen bűnvezér rákényszeríti, hogy fossza ki egy ellenlábasának kincsestárát. De ezzel együtt egy régi ismerőse megbízza, hogy szerezze vissza egy új fegyver prototípusát. De erre mások is pályáznak. És mind erre három napja van.

Külűr Krónikái-A harmadik nap

Bodbar-Egy oldal novellákkal és letöltésekkel

Cacoethes Scribendi

Laura Arkanian műve

Címkék

neyy (1) rajz (2) skrudd (1) vra (1) Címkefelhő

4.fejezet: Erica Jade, Steven Russel, Trent Hawkins és Neyy ami lemaradt

2011.08.05. 19:24 Kenneth Withaker

 

    Trent elvigyorodott, majd Russelre nézett, aki a tágas ebédlő egyik sarkában álldogált, és tanácstalanul nézte a falakat.

    Na Jade, tíz percen belül el akarom hagyni ezt a bolygót, és ehhez szükség van az érzékelőkre – mondta Trent, majd beleöklözött a lány vállába, mire az széttárta mind a két karját, és kinyújtózott, és egy hangosat ásított. Hawkins elindult a pilóta fülke felé, de megállt Russel mellett, majd megszólalt: – Szerintem kezdj neki valami tervet kidolgozni. Három napod van rá, ebből egy amit a Shiwán töltünk, kettő meg amit a Vyrlaxon.

    Trent még utoljára megnézte Russelt, a srác még mindig ott állt az ebédlő sarkában, és ahogy markolta az utazótáskáját, úgy nézett ki mint egy partra vetett hal.

    Hawkins megvonta a vállát, majd továbbindult, felsétált a pilótafülkébe vezető rövid lépcsőn, majd belépett a helyiségbe. A Renegát vezérlőjét bármilyen kívülálló primitívnek és túlzsúfoltnak gondolta volna, a holografikusan irányított hajók korábban.

    Trent Hawkins leült a pilótaszékbe, majd balra fordult, és rákoppintott az ujjával az előtte lévő képernyőre, mire az kéken felvillant, és egy zölden vibráló menü jelent meg rajta. Hawkins lenyomta a rendszerellenőrzés feliratú gombot, mire megjelent a Renegát sematikus képe.

    Tachyon hajtómű rendben – mondta Hawkins, amikor az ábra középső része zöldre váltott. – Fénysebesség alatti hajtómű rendben. – A férfi a szeme sarkából észrevette, ahogy Erica is belép a pilótafülkébe, majd leül a jobb oldalon lévő székbe, és aktiválta az előtte lévő konzolt. Trent, a mellette lévő szék felé fordult, amibe épp Neyy szuszakolta bele hatalmas testét. – Létfenntartó rendszerek rendben. – Hawkins ezt szinte már dúdolta. – Imádom mikor minden működik.

    Fegyverek rendben – válaszolta Neyy, miután próbaképpen megmozgatta az űrhajó orrágyúit, és leadott velük pár vaklövést.

    Hawkins észrevette, hogy Russel is belép az irányítóterembe, majd körülnézz, és hátrahőköl a szemmel láthatólag elmaradott berendezésektől.

    Ez a hajó egy őskövület – szólalt meg Russel, miközben átnézett Erica Jade válla felett.

    Hawkins megfordult a székében.

    Tudod mi az őskövület? – kérdezte a férfi.

    Gondolom amit a múzeumokban mutogatnak – válaszolta a srác megszeppenve.

    Hawkins nehezen jutott a Renegáthoz, és a hajó ezt megjutalmazta. Sok nehéz helyzetből kihúzta már a pilótáját, és soha nem hagyta cserben.

    És egy múzeumban vagyunk?

    A srác arcán megjelent „hülyének néz engem ez a fickó” nézés.

    Gondolom nem – válaszolta Russel.

    Akkor ez a hajó egy őskövület? – Hawkins ekkor már visszafordult a pulthoz, majd ráütött az ábra sarkában lévő balra mutató nyílra, aminek hatására visszakerült a menübe, majd belépett a kommunikációs rendszerbe, és elküldte a hajó regisztrációs kódját a kikötői terminálnak..

    Nem – jött az újabb válasz.

    Pittyegés hallatszott, ami azt jelezte, hogy válasz jött. Hawkins megnyitotta az üzenetet: megkapta a leszállási engedélyt.

    Na látod. – Hawkins átállított pár dolgot a műszerfalon. A pilótafülke megremegett, ahogy a VTOL turbinák bekapcsoltak, és lefele tartó légáramlatot képeztek, amely beleütközött a leszálló hely betonpadlójába, majd lassan felemelte az űrhajót. Az ebédlő felől csengő hang hallatszottak ahogy a tányérok és az evőeszközök egymásnak koccantak. Russel megrázkódott, amikor az űrhajó lebegni kezdett. – Ja haver, szerintem ülj le valahol, mert nem kellemes akkor állni, amikor elhagyjuk a légkört.

    Russel nyelt egyet, majd elrohant az ebédlő fele. Hawkins elvigyorodott.

    Kicsit kemény voltál vele – szólalt meg Jade.

    Remélem leült – mondta Hawkins, majd megmarkolta a botkormányt, és a hüvelykujjával megnyomta a tetején lévő piros gombot. A generátorban irányított kémiai robbanás történt. A Renegát hátsó fúvókáiból lángnyelvek csaptak ki, egy lökéshullám indult el, ami nekiütközött a kráter fémfalának, és ellökte a hajót a felszíntől.

    A renegát átsüvített a Kalgor VII légkörének rétegein. Kalgor City egy fekete folttá zsugorodott, majd hamarosan beleolvadt a hatalmas kéken világító tundramezőbe, amely a bolygó legnagyobb kontinensét borította.

Hawkins beállította a Tachion ugrást. Ilyenkor az űrhajó egy elektromágneses burkot fejleszt maga körül, és átviszi a tér egy másik dimenziójában, ahol képes a fénysebesség feletti utazásra. Ez elég pontatlan volt nagy távolságba, ezért gyakorta előfordult, hogy egy utat, öt-hat ugrásból kellett megtenni.

A férfi előtt már ott volt az űr. Ezernyi csillaggal, amelyeknek a fényét nem engedte át a légkör. Rajtuk kívül csak pár ászkarákszerű tankerhajó repkedett a bolygó körül. Most nem volt valami nagy forgalom.

A komputer hamarosan kiadta az útvonalat. A Shiwáig csak három csomóponton kell keresztül haladniuk. Hawkins megropogtatta a nyakát, majd kifújta a levegőt. Kezdődik.

    Hawkins, megkérdezhettem, hogy mit keresünk majd a Shiwán? – szólalt meg Erica végül.

    Összeakadtam egy régi ismerőssel – válaszolta Trent, miközben bekapcsolta a tachyonhajtóművet.

    Nem jól hangzik. – Jade visszafordult az érzékelőkhöz.

    Ilyen a Külűr, nem éri meg tervezni – mondta biztatásul Neyy.

    Hawkins a manotra mosolygott.

    Akkor indulás. – A férfi lenyomott egy gombot, mire a hajó megremegett, és körülötte egy kék-zöld fényburok képződött. A következő pillanatban egy villanás, és a Kalgor VII már el is tűnt előlük.

    A vezérlőfülkét egy közeli csillagóriás fénye festette vörösre. Trent ahogy kinézett az ablakon, látta, hogy a haldokló nap körül már csak apró bolygódarabkák vannak, amelyek lassan haladnak annak felszíne felé, hogy végül elmerüljenek és semmivé váljanak.

    Hawkins jobbra nézett, és látta, hogy rajtuk kívül még három bálnára hasonlító szállítóhajó, és egy karcsú, légies űrjacht lebegett az űrben. A tachyon ugrás elég zűrös dolog volt, ha egyszerre hárman hajtották végre, akkor a szakadások miatt egész könnyedén veszélyes űrbeli anomáliák jöttek létre.

    Itt leszünk kb. fél óráig – mondta Trent, majd hátradőlt a székében, és a tarkója mögött összefűzte a kezét. Ahogy ismerte a transzporterek komputereinek teljesítményét, jól tudta, hogy amíg a kiszámolják a megfelelő belépési pontot, és persze arra a helyre manővereznek, addig el telik egy kis idő.

    Akkor mesélsz arról, hogy miért is megyünk a Shiwára? – törte meg a csendet Erica.

    Hawkins felsóhajtott és beszélni kezdett.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://prototype.blog.hu/api/trackback/id/tr453128681

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása