A vadászgépekből, naszádokból álló flottához hamarosan csatlakozott egy régi Speedkiller típusú korvett, és folyamatosan tüzelve megindult az ellenséges hajók felé.
Az Akhast vezető kalózokon látszott, hogy örülnek ennek a fejleménynek. Egy mellékutcában vezették a fejvadászt. Minden fegyverét elszedték tőle, de még mindig tudott szálfa egyenes gerinccel lépkedni az őt vezető kilenc kalóz között. A hátánál hatan haladtak, előtte négyen.
Ha mindened elvész, a büszkeséged tartsd meg hirdette egy egykor élt nagy larn harcos, akit valószínűleg egy ember vagy egy skrudd eltévedt golyója ölt meg, és most a csontjai ott rohadnak a larnok halott anyavilágán.
Az egyik skrudd hátba verte a fejvadászt a fegyvere tompábbik végével.
– Acero kibelez, larn piszok – sziszegte, majd felszisszent újból.
– Olyan csicskákat eszek reggelire mint te – mondta Akhas. A hangjában fagyos közöny csengett, a válasz egy tarkóra mért ütés volt.
Akhas megtántorodott, és a földre esett. Közben futólag megnyomta az alkari egységén lévő kapcsolót, ami vörös fénnyel felvillant.
– Na most van kurvára elegem – fordult a csapatot vezető kwizek a skrudd felé. – Mióta csak elkaptuk a bérgyilkost, csak csesztetted.
A skrudd kivillantotta a fogait, majd rászisszent a másik lényre.
– Még szerencse, hogy a mi fajtánk nem olyan becsicskuló csürhe, mint a tiétek.
A kwizek átlépett Akhas felett. A larn alkarján a lámpa zöldre váltott, jelezve, hogy a Napárnyék robotpilótája aktiválódott. A hajó ezekben a percekben szállhatott fel és indulhatott el teljes sebességgel a város felé.
– A mi fajtánk már párszor felégette a városaitokat, és darabokra tépték a kígyónőiteket! – vágott vissza a nagydarab lény. – És csak bomló hullákat hagytak belőletek.
Akhas elvigyorodott, feltápászkodott. A kalózok egyszerre hallgattak el, és a larn felé néztek. Valahol felugattak a légvédelmi ágyuk, egy robbanás hallatszott, majd egy újabb.
– Na menjél előttünk, bérgyilkos – mondta a skrudd. – Vagy kapsz egy még nagyobbat.
Akhas már tisztán kivette a Napárnyék jellegzetes zúgását, és felsóhajtott. Két perc, ameddig fedezékbe vonul. Persze addig csinál egy kis zavart.
– Belehallgattam a bűzlő hullákról szóló beszélgetésekbe. – Akhas hátralépett. – Az igazat megvallva szerintem jobb szaguk lehet nálatok. – A skrudd vicsorított, A kwizek üvöltve indult meg a fejvadász felé. Akhas hátraugrott, majd megindított egy félkör íves rúgást a lény bal oldala felé. A lény felhorkant a fájdalomtól, és összegörnyedt.
Akhas lebukott a skrudd közelről leadott lövése elől, aztán egy söprő rúgással a földre vitte a teremtményt. A kalózok egyszerre kezdtek el tüzelni, de Akhas már előbb berohant egy mellékutcába.
A falhoz lapult.
Egy árnyék suhant el a házak felett. A karcsú hajó azonnal tűzet nyitott az ott lévő brigantikra. A következő pillanatban ordítások és a sínágyúk lövéseinek vékony hangja hallatszott. Miután a Napárnyék végzett, Akhas felé suhant, hasán félresiklott egy burkolatdarab, és leereszkedett egy kábel. Akhas villámgyorsan elkapta a végét, majd hagyta, hogy a hajó felhúzza.
Pillanatok alatt fent volt. Végigmászott az utastér felé vezető járaton, majd elindult a pilótafülke felé. Ledobta magát az ülésbe, és aktiválta az interfészt. A szenzorokat ráállította, hogy egy Futrinka típusú földi járművet keressenek. A larn balra fordította a hajót, és elsüvített a bázis északi része felé.
Az űrhajók már máshol csatáztak, így tulajdonképpen szabad útja volt a zsákmány felé.
A hajó irányítópultján felcsipogott valamit, jelezve, hogy talált egy rendellenesen viselkedő járművet. Az a helyett, hogy bele vetette volna magát az erőd utcáin vívott csatába, inkább megpróbált tőle eltávolodni.
Megvagy gondolta magában a larn, és nagyobb sebességre kapcsolt.